szedres.hu bejegyzései

Ő az admin.

Aktív adatok

I. Szervezeti, személyzeti adatok

1. Kapcsolat, szervezet, vezetők
1.1. Elérhetőségi adatok
1.2. A szervezeti struktúra
1.3. A szerv vezetői

2. A felügyelt költségvetési szervek
3. Gazdálkodó szervezetek
4. Közalapítványok
5. Lapok
6. Felettes, felügyeleti, törvényességi ellenőrzést gyakorló szervek


II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok

1. A szerv alaptevékenysége, feladat- és hatásköre
1.1. Jogszabályok
1.2. Önként vállalt feladatok

2. A hatósági ügyek intézésének rendjével kapcsolatos adatok
2.1. Formanyomtatányok
2.1.1. Adóigazolás kiállításához kérelem
2.1.2. Kérelem birtokvédelmi eljárás lefolytatására
2.1.3. Ebtartás bejelentő lap
2.1.4. Bejelentés magánfőző által 50 l feletti párlat megsemmisítéséről
2.1.5. Fakivágási engedély kérelem
2.1.6. Kérelem kút üzemeltetéséhez, fennmaradásához
2.1.7. Bejelentés kereskedelmi tevékenység megszüntetéséről
2.1.8. Bejelentés-engedély iránti kérelem ipari tevékenységről
2.1.9. Településképi bejelentési eljárás iránti kérelem
2.1.10. FORMANYOMTATVÁNY a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához és felülvizsgálatához, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításához
2.1.11. Ebtartás adatváltozás bejelentő lap
2.1.12. Bejelentés kereskedelmi tevékenység folytatásáról
2.1.13. Adatbejelentés magánszemély kommunális adójáról
2.1.14. Kérelem kút létesítéséhez
2.1.15. Kérelem szociális étkeztetésre
2.1.16. Talajterhelesi díj bevallás
2.1.17. Településképi szakmai konzultáció iránti kérelem
2.1.18. Kérelem rendkívüli települési és temetési támogatás megállapításához
2.1.19. Adómérséklés, fizetési könnyítés
2.1.20. Vadkár bejelentési nyomtatvány
2.1.21. Kérelem lakhatási célú települési támogatás megállapítására
2.1.22. Településképi véleményezési eljárás iránti kérelem
2.1.23. Kérelem kút megszüntetéséhez

2.2. Általános igazgatás
2.2.1. Gépjárműadó
2.2.2. Az adóztatással kapcsolatos egyéb információk
2.2.3. Birtokvédelmi eljárás
2.2.4. Hagyatéki eljárás
2.2.5. Lakcímbejelentés
2.2.6. Termőfölddel kapcsolatos hirdetmények
2.2.7. Magánszemélyek kommunális adója
2.2.8. Kereskedelmi tevékenység
2.2.9. Méhek tartása
2.2.10. Tájékoztató a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak eljárásjogi szabályairól
2.2.11. Helyi iparűzési adó
2.2.12. Talajterhelési díj
2.2.13. Vadkár
2.2.14. Talált tárgyak
2.2.15. Fakivágás
2.2.16. Hatósági bizonyítvány

2.3. Szociális igazgatás
2.3.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
2.3.2. Intézményi gyermekétkeztetés
2.3.3. Szünidei gyermekétkeztetés
2.3.4. Lakhatási célú települési támogatás
2.3.5. Rendkívüli települési támogatás
2.3.6. Szociális étkeztetés
2.3.7. Temetési célú települési támogatás
2.3.8. Köztemetés

2.4. Anyakönyvi igazgatás
2.4.1. Születés bejelentéséhez szükséges okmányok
2.4.2. Házasságkötés bejelentéséhez szükséges okmányok
2.4.3. Haláleset bejelentéséhez szükséges okmányok

2.5. Településképi eljárások
2.5.1. Településképi bejelentési eljárás
2.5.2. Településképi szakmai konzultáció
2.5.3. Településképi véleményezési eljárás

3. Közszolgáltatások
4. A szerv nyilvántartásai
5. Nyilvános kiadványok
6. Döntéshozatal, ülések
6.1. Döntéshozatal általános szabályai
6.2. Rendeletek
6.3. Határozatok
2018. Képviselő-testület határozatai 2018. év
2019. Képviselő-testület határozatai 2019. év
2020. Képviselő-testület határozatai 2020. év
2021. Képviselő-testület határozatai 2021. év
2022. Képviselő-testület határozatai 2022. év
6.4. Előterjesztések
6.5. Jegyzőkönyvek

7. A szerv döntései, koncepciók, tervezetek, javaslatok
7.1. Helyi Esélyegyenlőségi Program
7.2. Tanyagondnoki szolgálat szakmai program
7.3. Szociális étkeztetés szakmai program
7.4. Településfejlesztési koncepció

8. Pályázatok
9. Közérdekű adatok igénylése
10. Közzétételi listák


III. Gazdálkodási adatok

1. A működés törvényessége, ellenőrzések
1.1. Vizsgálatok, ellenőrzések listája
1.2. Az Állami Számvevőszék ellenőrzései
1.3. Egyéb ellenőrzések, vizsgálatok
1.4. A működés eredményessége, teljesítmény
1.5. Működési statisztika
2021.
Önkormányzati hatósági ügyek 2021. I. félév
Önkormányzati hatósági ügyek 2021. II. félév
Államigazgatási hatósági ügyek 2021. I. félév
Államigazgatási hatósági ügyek 2021. II. félév
2022.
Önkormányzati hatósági ügyek 2022. év
Államigazgatási hatósági ügyek 2022. év

2. Költségvetések, beszámolók
2.1. Éves költségvetések
2.2. Számviteli beszámolók
2.3. A költségvetés végrehajtása

3. Működés
3.1. A foglalkoztatottak
3.2. Támogatások
3.3. Szerződések
3.4. Koncessziók
3.5. Egyéb kifizetések


Költségvetések, zárszámadások ~ 2010








Településünk

Történet

SZEDRES az eperlevél biztosítása érdekében nagy számban ültetett szederfákról kapta új nevét. Bezerédj a község alapításakor arról is rendelkezett, hogy a tanító köteles faiskolát tartani, a legjobb diákok között évente 6 gyümölcs-, 6 dió és mintegy félszáz eperfát kiosztani.

Bezerédj István nem elsősorban a selyemhernyó tenyésztésével írta be nevét történelmünkbe, hanem reformkori közéleti szerepléseivel, s azzal, hogy ő volt az első önként adózó magyar nemes. Lemondott jobbágyai kilencedéről, s felszabadította őket. A Hidjapusztán élő Bezerédj fiatalon elhunyt felesége, Bezerédj Amália 1828-ban jobbágygyermekek számára létrehozta a hidjai “kisiskolát”, s az első magyar óvodát Belacon, amely ma Kakasd községhez tartozik. Az általa írt Flóri könyve 16 kiadást ért meg, s közel egy évszázadon át elevenen ható gyermekirodalmi alkotás volt.

A II. Világháborúig Szedres fejlődésében a nagybirtok rendszer hatása érvényesült. Az emberek nagy hányada a község külterületén elhelyezkedő pusztákon élt. 1938-ban csatolták Hidja és Jegenyés pusztákat közigazgatásilag Szedreshez, ezek a puszták mára már szinte teljesen elsorvadtak.

1945 után a nagybirtokok helyén mezőgazdasági nagyüzemek jöttek létre. A gazdasági fejlődés beindult, kiépült az elektromos hálózat, a lakosság létszáma lényegesen megnőtt. Népszámlálási adatok alapján, 1854-ben 707 lakosa volt a falunak, 1960-ban pedig már 2357 ember élt Szedresen. Tehát száz év alatt több mint a háromszorosára növekedett a lélekszám, a község viszont csak 462 lakóházzal rendelkezett, szükségessé vált új lakások építése. Ebben az időszakban jött létre a jelenlegi utcák kétharmada.

Az 1960-as évek elején épült a 63-as főközlekedési út, ami egy újabb fejlődési hullámot hozott magával. Megépült az egészségház, az orvosi rendelők, a művelődési otthon, a gyógyszertár és egy újabb épülettel bővült az általános iskola. Kiépült a vezetékes ivóvíz hálózat és az utcák nagy része szilárd burkolatot kapott. Mindezek következményeként a környező települések között központi szerephez jutott Szedres. Kialakult Szedres jelenlegi nagysága, ahol 760 lakásban 2500 fő körüli lakos él.

A rendszerváltást követően a sportcsarnok, üzletház, kábel TV-, gáz- és szennyvízhálózat kiépülésével összkomfortossá vált a település.

Gazdasági adatok

A település fő profilja az agrárgazdálkodás. Fő ágazat a növénytermesztés, az állattartás a rendszerváltást követően fokozatosan leépült.

A növénytermesztés területén főbb kultúrának a kukorica és a kalászosok számítanak. Vetésforgó következtében pedig még a napraforgó. A kertészeti növények közül a szedresi dinnye országos hírű, melyet évi 300 ha-on termesztenek.

A mezőgazdasági termelés nagy része családi gazdaságok, mezőgazdasági vállalkozások keretein belül folyik illetve őstermelőként is találhatók termelők. A Szekszárdi Mezőgazdasági Részvénytársaság kajmádi kerülete állami területen gazdálkodik.

A fő ágazat mellett néhány kézműipari jellegű vállalkozás is található a településen. A helyi élelmiszer kereskedelmi ellátást és vendéglátást zömmel helyi vállalkozók végzik.

A munkavégzés miatti ingázás leginkább a szomszédos városokba (Szekszárd, Tolna) irányul. A regisztrált munkanélküliek száma alacsonyabb szinten mozog, viszont sok az alkalmi munkavállaló, akik idénymunkából élnek és nem szerepelnek a munkanélküli nyilvántartásokban.

Földrajzi adatok

Szedres a Dél-Dunántúlon fekvő Mezőföld déli részén, Szekszárdtól 16 km-re északra a 63-as főközlekedési úton fekszik. Belterületének nagysága 200 ha, melyen 720 ingatlanon 2491 lakos él.

A település természeti környezetét egyrészt a dél mezőföldi homokhát, másrész a múlt század elején szabályozott Sió- és Sárvíz-csatornák árterülete határozza meg. A község 4430 ha-os külterületét elsősorban mezőgazdasági termeléssel hasznosítják, amely Szedres lakóinak ma is a fő jövedelmi forrást jelenti.

A rendszerváltást követően 1993-ban 230 hektárt természetvédelmi területté nyilvánítottak, mely a Duna-Dráva Nemzeti park részét képezi. Ezen területek közé tartozik:

Holt-Sárvíz:

A Sió és a Sárvíz szabályozásának idején alakult ki. A környező mocsárréteket rekettyefüzes és nádasfoltok tarkítják, nyárfaligetek övezik. Rendkívül gazdag a növény- és állatvilág.
Az ősi Sárvíz hajdani mellékága, majd holtága kanyargós, átlagosan másfél méter mélységű romantikus vízterület, melyet Szedresi-tó néven is ismernek.
A legszembetűnőbb a madárvilág: barna réti héja, foltos nádi poszáta, nádi sármány, cserregő és nádi poszáta. A függőcinegék remekmű fészkei a rekettyefüzek ágain készülnek. Madártani szempontból jelentős a sárszalonka fészkelése. A partszakadásokban néhol a jégmadár is megtelepszik. A közeli löszpart színpompás madara a gyurgyalag.
Az emlősök közül a fokozottan védett vidra csak szerencsével pillantható meg, rejtőzködő életmódja miatt. A vízpart növényzetében gyakori a törpe egér fészke, sáslevelekhez erősítve.
A kétéltűek közül a mocsári és a kecskebéka; a hüllők közül a mocsári teknős a legjellemzőbb faj.

A Szedresi-tó a Szedres és Vidéke Horgászegyesület kezelésében horgász tóként is közismert a környéken. Őshonos halállományából fokozottan védett a réti csík, de megtalálható még a sár-kárász, a compó, ponty, csuka, süllő, harcsa és keszeg állomány is. A vízinövények közül őshonos a vízililiom, a sulyom és a vízitök.

Sáfrányos legelő

A mintegy 60 hektáros legelőn tarka sáfrány is terem. A védett partoldal értéke a tavaszi hérics, ami itt 7-8 ezer terebélyes tővel képviselteti magát. Együtt virágzik a homoki pimpóval és az apró tyúktaréjjal.
A cukorhegy, kedvező meredeksége és szélviszonyai miatt kedvelt gyakorlóhelye a környék siklóernyőseinek és sárkányrepülőinek.