Az eperlevél biztosítása érdekében nagy számban ültetett szederfákról kapta új nevét. Bezerédj a község alapításakor arról is rendelkezett, hogy a tanító köteles faiskolát tartani, a legjobb diákok között évente 6 gyümölcs-, 6 dió és mintegy félszáz eperfát kiosztani.

Bezerédj István nem elsősorban a selyemhernyó tenyésztésével írta be nevét történelmünkbe, hanem reformkori közéleti szerepléseivel, s azzal, hogy ő volt az első önként adózó magyar nemes. Lemondott jobbágyai kilencedéről, s felszabadította őket. A Hidjapusztán élő Bezerédj fiatalon elhunyt felesége, Bezerédj Amália 1828-ban jobbágygyermekek számára létrehozta a hidjai "kisiskolát", s az első magyar óvodát Belacon, amely ma Kakasd községhez tartozik. Az általa írt Flóri könyve 16 kiadást ért meg, s közel egy évszázadon át elevenen ható gyermekirodalmi alkotás volt.

A II. Világháborúig Szedres fejlődésében a nagybirtok rendszer hatása érvényesült. Az emberek nagy hányada a község külterületén elhelyezkedő pusztákon élt. 1938-ban csatolták Hidja és Jegenyés pusztákat közigazgatásilag Szedreshez, ezek a puszták mára már szinte teljesen elsorvadtak.

1945 után a nagybirtokok helyén mezőgazdasági nagyüzemek jöttek létre. A gazdasági fejlődés beindult, kiépült az elektromos hálózat, a lakosság létszáma lényegesen megnőtt. Népszámlálási adatok alapján, 1854-ben 707 lakosa volt a falunak, 1960-ban pedig már 2357 ember élt Szedresen. Tehát száz év alatt több mint a háromszorosára növekedett a lélekszám, a község viszont csak 462 lakóházzal rendelkezett, szükségessé vált új lakások építése. Ebben az időszakban jött létre a jelenlegi utcák kétharmada.

Az 1960-as évek elején épült a 63-as főközlekedési út, ami egy újabb fejlődési hullámot hozott magával. Megépült az egészségház, az orvosi rendelők, a művelődési otthon, a gyógyszertár és egy újabb épülettel bővült az általános iskola. Kiépült a vezetékes ivóvíz hálózat és az utcák nagy része szilárd burkolatot kapott. Mindezek következményeként a környező települések között központi szerephez jutott Szedres. Kialakult Szedres jelenlegi nagysága, ahol 760 lakásban 2500 fő körüli lakos él.

A rendszerváltást követően a sportcsarnok, üzletház, kábel TV-, gáz- és szennyvízhálózat kiépülésével összkomfortossá vált a település.